Crikvenica

Crikvenica az Adriai-tenger északi részének egyik legfontosabb turisztikai célpontja. Crikvenica területe közigazgatásilag Primorje-Gorski Kotar megyéhez tartozik. A turizmus szempontjából legfontosabb előnye sok más horvátországi úti céllal szemben a horvát és szlovén szárazföldi központok közelsége. Ezért nem meglepő, hogy Crikvenica az egyik legkívánatosabb hétvégi úti cél a horvát és szlovén állampolgárok számára.

A kiváló közlekedési összeköttetések mellett Crikvenica földrajzi elhelyezkedése a Kvarner-öböl közepén kiváló klimatikus jellemzőket hordoz magával. Crikvenicában mérsékelt mediterrán éghajlat uralkodik, amelyet meleg és száraz nyár és enyhe tél jellemez, egészséges, helyileg kondicionált szélrendszerrel. Crikvenica környékén a januárban mért átlagos téli hőmérséklet körülbelül 5 ° C, míg július folyamán az átlaghőmérséklet 32 ​​° C. Nyáron a tenger hőmérséklete eléri a nagyon kellemes 27 ° C-ot, és így marad szeptember elejéig.

Az erről a helyről szóló első írásos bizonyítéknak a 4. századból származó kartográfiai feljegyzéseket tekintik, más történelmi források pedig Crikvenica környékének három évezredes múltra visszatekintő lakosságát igazolják. A középkorban ezeken a területeken a krki Frankopanok hercegei uralkodtak és Nikola IV. Frankopan herceget tekintik a mai Crikvenica megalapítójának, aki 1412 ben kolostort építtetett a Dubračina-patak torkolatáná és ez az ő adománya a "Crikvenica" név legrégebbi írásos emléke. Ez a kolostor lett az akkori lakosság társadalmi és kulturális életének központja.

A legutóbbi, 2011-es hivatalos népszámlálás szerint Crikvenicában valamivel több mint 6800 lakos él, akik többnyire az idegenforgalomra koncentrálnak. Crikvenicában a turizmus kezdetei a 19. század végére nyúlnak vissza, míg a 20. század elején Crikvenicát természetes, éghajlati gyógyhelyként ismerik el.
A gyönyörű homokos és kavicsos strandok nagy élvezetet nyújtanak a kristálytiszta tengerben való fürdőzéshez, a napozáshoz vagy a buja mediterrán növényzet árnyékában való pihenéshez. Crikvenica fő városi strandja kék zászlóval jeleskedhet, amely a part menti övezet és a tenger minőségének és gondozásának nemzetközi szimbóluma. A természet szépsége, a zöld táj, valamint a tiszta tenger és levegő mellett egyre több látogató ismeri el, hogy ez a terület az aktív turisztikai tartózkodás jelentős célpontja is.

Mindez az apartmanok és szállodák szállásainak minőségének folyamatos javításához, valamint a kommunális infrastruktúra fejlesztéséhez és kiépítéséhez, valamint a város általános rendezéséhez vezet. Külön hangsúlyt fektettek a strand területének bővítésére és rendezésére, valamint a sétányok és kerékpárutak építésére, rendezésére és ezek egymással való összekapcsolására.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy Crikvenica lakói hangsúlyozzák és őrzik tradicionális kultúrájukat, értékeiket és szokásaikat, és ezeket igyekeznek beleszőni a turisztikai kínálatukba, mellyel sok vendég számára emelik a tartózkodás minőségét. Az olajbogyó-termesztés, a szőlő és a halászat kulturális és történelmi öröksége, sokrétű gasztronómiai kínálat és számos nyilvános rendezvény révén éled újjá. Az újonnan épült széles, központi Crikvenica tér rendkívül sok társadalmi esemény színtere kora tavasztól, az előszezontól egészen késő őszig.

A turisztikai kínálat és a turisták számának növekedése a szolgáltatások és az ingatlanárak párhuzamos emelkedésével jár, ami ésszerű, alacsony kockázatú üzleti vállalkozássá teszi az ezen a területen lévő ingatlanokba történő befektetést. Az elmúlt években Crikvenica egyre népszerűbb turisztikai célpontnak bizonyult, és úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódik. Számos ismertetett előny miatt, amelyeket ez a terület kínál lakói számára, és a turizmus jelentős növekedése miatt is az ingatlanok iránti kereslet évről évre növekszik.

Ez a terület bővelkedik kivételes minőségű ingatlanokkal, de szerényebb tulajdonságokkal rendelkezők   is megtalálhatók. Meg kell azonban jegyezni, hogy Krk szigetéhez vagy az Opatija Riviérához viszonyítva, Crikvenica egyes területein az ingatlanárak még mindig valamivel elérhetőbbek az ún. középosztálybeliek számára, akik úgy döntenek, hogy banki kölcsön útján vásárolnak ingatlant.